A kedden kezdődő Las Vegas-i CES-en ezúttal valóban az autógyártók vihetik el a prímet, a Toyota és az Audi legalábbis saját, önmagát vezető modellel rukkol elő. Nem a Google tehát az egyetlen cég, amely az ósdi autóipar megreformálására törekszik, és ha jobban belegondolunk, tényleg ezer meg ezer ponton lehetne igazán erőteljes innovációval támadni ezt a világot.

Könyörög az innovációért az iparág

Az autóipar első ránézésre az egyik legunalmasabb terület, a modern városi ember életének megkeserítője, rengeteg helyet foglal, veszélyes, környezetszennyező, a különböző modellek műszaki tartalma nagyjából megegyezik, és a fejlett világban egyébként sem növekszik az egész sehova. Viszont éppen ezek miatt a technológiai szektor legfontosabb célpontja, hiszen annyi megreformálni való van benne, hogy felsorolni is nehéz.

Az autózás paradigmája lényegében nem változott az elmúlt évtizedekben: az autóbelsők ugyanúgy néznek ki, ugyanúgy ülünk az autóban, nagyjából ugyanazokkal a mozdulatokkal, mechanizmusokkal irányítjuk, és ugyanazon szabályok mentén közlekedünk vele az utakon. A technológiai fejlesztések semmilyen formabontó újítást nem hoztak szinte egyik szempontban sem.

Pedig a felhasználói igények és az autóval szembeni elvárások gyökeresen átalakultak. Erről a változásról, legalábbis a statisztikai oldaláról már korábban írtam az Economist kiváló elemzése kapcsán, de a Google gondozásában megjelent másik cikk szépen rávilágít a szociológiai oldalra is.

A hosszú sztori röviden: az Y generáció tagjai (1980-1995 között születettek, épp mint én) sokkal inkább eszköznek tekintik az autót, nem célnak, mert az életük fókuszában általában véve az élmény (tapasztalás) és nem a tárgy áll. Ebből fakadóan ennek a generációnak az alapvető attitűdje a felhasználó, nem a tulajdonos, márpedig az autók elterjedésében jelentős részben a birtoklás, a státuszszimbólumok iránti vágy játszott szerepet.

Az autóipart több fronton is érheti disruptive, azaz formabontó innováció, de összefoglalva nagyjából annyiról van szó, hogy a felhasználói élményt kell megreformálni.

0) A drága, környezetszennyező és kényelmetlen belsőégésű motorokat kiszorítják az alternatív megoldások.

Ez nem a jövő, hanem a jelen, de érdemes kiemelni, hiszen az elektromos autók szépen járják be az innováció életgörbéjét. A benzines motorokhoz képest eleinte gyengébb, drágább, kisebb hatósugarú meghajtás a régi paradigma szerint alsórendűbb megoldás, viszont újfajta felhasználói igényt szolgál ki: halkabb, tisztább, a környezetet kevésbé megterhelő (legalábbis közvetlenül a működésével) városi autózást tesz lehetővé, ráadásul megfelelő töltőállomással az üzemanyagtöltés is kényelmesebb, egyszerűbb. Nem véletlen, hogy a Szilícium-völgy egyik legforróbb cége a Tesla Motors, minden mérnök ott akar dolgozni. Ezzel együtt lehet, hogy végül nem az elektromos, hanem más alternatív meghajtás lesz a befutó, de a benzint és gázolajat le kell cserélni.

1) Mivel az autó birtoklása nem kulcsfontosságú, felértékelődnek a különféle közösségi megoldások. 

Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó amerikai M&A ügylet mostanában a Zipcar felvásárlása volt. Nem a nagysága miatt, hiszen az Avis 500 millió dollárt ad a cégért, miközen 2011-ben még 1,2 milliárd dolláros értékeltség mellett ment tőzsdére, hanem mert kiválóan jelzi, hogy egy viszonylag fiatal, új szemléletmódot követő cég milyen kihívások elé állít egy öreg, beállt iparágat. Az autókölcsönzés a dolgos hétköznapok praktikus részévé válik, nem a saját autó kényszerű alternatívája lesz idegen városokban.

2) Az autóban eltöltött időt sokkal értékesebben kell felhasználnunk, hogy megérje egyáltalán beülnünk.

Ehhez az kell, hogy az autózás jelentős részében ne kelljen vezetni a járművet, és más dolgokkal lehessen foglalkozni. A motiváció persze egészen más az egyes szereplőknél, a Toyota és az Audi azért fejleszt, hogy életben tartsa hosszú távon is a saját iparágát, és kivergődjenek mocsárból. A Google pedig azért, hogy felszabadítsa felhasználók (különösen az amerikaiak) szabadidejének jelentős részét, amit így egy gumikarika szorongatása helyett a Google szempontjából (is) hasznosan tölthetnek el. Pont mint az okostelefonok és az Android esetében, a Google nem gyárt autót, maximum a rendszerét licenceli majd a gyártóknak.

3) A részben vagy egészében automatikus autók miatt az interfész is megváltozik.

Technológiailag nem feltétlenül szükséges kormánykerékkel, pedálokkal, fogaskerekeket tologató rudakkal operálni. Persze hangvezérléssel fékezni nem tűnik életbiztosításnak, de ezerféle egyéb módon be lehet avatkozni egy jármű működésébe, például egy Kinectre hasonlító mozgásérzékelővel. Valószínűleg nem ez a legjobb példa, de épp attól lehengerlő egy innováció, hogy nem sejtjük, épp az jön.

Hosszasan lehetne még folytatni a sort valószínűleg, de ha már felhasználói élményről van szó, érdemes megemlíteni az Apple-t, hiszen a cég az eddigi sikerei alapján éppen ebben a legerősebb. Szinte biztos, hogy valamilyen módon be fogja tenni a lábát az autóiparba. Talán előbb, mint most hinnénk.

Gyönyörű a kontraszt a kép előterében és hátterében álló két jármű között