Mi szerinted a gazdaság? Profit? Javak? Pénz, amin ezeket megvásároljuk? Grafikonok, okoskodó professzorok? Nem, hanem energetika. Ráadásul számunkra egyre gyengébb eredménnyel.  A két évszázados nagy gazdasági növekedésnek vége, az energiaköltségek a GDP drasztikusan növekvő részét emésztik fel, és a merő létfenntartáson túl egyre kevesebb energiát fordíthatunk beruházásokra, fejlesztésre és luxusra.

A Ewing család végnapjairól szól ez a poszt

Energia, semmi más

Legalábbis ezt állítja egy bizonyos Tim Morgan elemzésében (amiből egyébként könyvet is írt). Elmélete négy pilléren nyugszik, ebből három egészen szokványosnak mondható (óriási hitelválság; a rövidtávú szemléletet erősítő társadalmi berendezkedés; a valós folyamatokat elleplező gazdasági statisztikák), a negyedik viszont egész izgalmas megközelítés, vaskos technológiai vonatkozásokkal.

Abból indul ugyanis ki, hogy minden, ami a gazdaságban történik, valójában egy nagy energetikai egyenlet, a gazdaság a befektetett és a megtermelt energia különbségére épül, a pénz csak egy "közös nyelv". Bármilyen tranzakció így valójában egy múltbeli, jelenbeli vagy jövőbeli energiafelhasználásra vonatkozik, mindegy, hogy ez egy már legyártott termék, épp igénybe vett szolgáltatás, vagy akár például egy adósság (aminek teljesítéséhez a jövőben kell energiát felhasználni, amit természetesen meg is kell termelni). Azért tetszik ez a leegyszerűsítés, mert szépen rámutat, hogy a gazdaság alapvető folyamatai szoros összefüggésben állnak természettudományos alapvetésekkel.

A kapálással kezdődött minden

Kezdetben az emberiség energetikai egyenlete egyensúlyban volt: nagyjából annyi energiát nyert a vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel, ami éppen ezekhez a tevékenységekhez, meg persze a fajfenntartáshoz kellett. Az első hatalmas robbanást a mezőgazdaság "feltalálása" jelentette, a mérleg itt billent át szufficitesbe. Egy ember munkája ugyanis nagyon hamar (történelmi léptékben persze) már egynél több ember energiaszükségletét fedezte, ha pedig a közösségből 19 ember munkájával el lehetett látni 20 embert, akkor egyvalakinek lehetősége nyílt "beruházásokra", azaz az energiáját a módszerek, eszközök fejlesztésére fordítani, és ezzel javítani picit az egyenleten.

A következő nagy robbanás az ipari forradalom, egészen pontosan a fosszilis energiahordozók felhasználására épülő technológia megjelenése volt. A koncentrált energiahordozókkal sok nagyságrenddel nőtt az energiatöbblet, elképesztően olcsóvá vált az energia. Nem mellékesen pedig a népesség exponenciális növekedését hozta, az energiafelhasználás ugyanilyen robbanásszerű bővülésével, többek között azért, mert a hatalmas energiatöbblet mélyebb specializálóciót engedett meg a társadalomban, ami hatalmas új felfedezésekhez vezetett például az orvostudományban.

Exponenciális növekedés. Annak sosincs jó vége... (Kattintásra megnő)

Akkor az a baj, hogy elfogy az olaj?

Nem egészen. Egészen pontosan könnyen kitermelhető olaj fogy el. A 20. század első felének olajtalálatainál ugyanis egységnyi energiabefektetéssel még 90 egység feletti energiát lehetett felszínre hozni (EROEI, azaz energy return on energy invested), ugyanez a 70-es évekre 30 egységre csökkent, a közelmúlt konvencionális olaj- és gázmezőin 10 alatti, az energiaforradalomként beállított palaolaj, palagáz, olajhomok esetében viszont alig 3-5 körüli.

Azaz megfordítva az arányoságot: míg száz éve a megtermelt energia 1 százalékát kellett a termelésre fordítani, manapság ez már bőven 10 százalék felett van, de az egyre nehezebben kitermelhető, nem konvencionális készleteknél hirtelen felugrik 20-30 százalékra (mindezt persze Tim Morgan állítja, nem ellenőriztem le a számait, de nagyságrendileg helyesek lehetnek). A fosszilis energiahordozók készleteit ugyan nem éli fel teljesen az emberiség, de kimazsolázta belőle a könnyen és gyorsan hozzáférhető készleteket.

Vége a régi szép időknek, nem olcsó már az olaj.

Mivel az energiafelhasználásunk jelenleg nyilvánvalóan a kőolajra és földgázra épül, mindez azzal jár, hogy a GDP mind nagyobb részét teszik ki az energiaköltségek, így mind kevesebb jut az alapvető "létfunkciókon" felüli társadalmi energiafelhasználásra. Azaz derékba törik a növekedés, sőt, egy ponton túl már az alapvető célokra sem jut elegendő energia, és háborúk indulnak a megmaradó energiaforrásokért, véli Morgan.

Hol sántít az elmélet?

Mondanom sem kell, hogy ebben a történetben a technológia főszerepet játszik, sőt, ez maga a technológiai fejlődés története. Ezzel együtt Morgan okfejtése ugyan érvényes alapokról indul, de több fontos tényezőt kihagy a számításból, hogy a katasztrófaszcenáriót alá tudja támasztani. Nem kell mindenképpen ilyen csúnya véget érnie, bár a kockázat valós.

A WTI típusú kőolaj árfolyama az elmúlt 30 évben

Például látványosan kerüli az alternatív energiaforrások kérdését, és változatlan energiamixet feltételez az előttünk álló évtizedekre, így az olajkitermelés drágulásával pontosan megegyezően növekvő energiaköltségeket vetít előre. Rövid távon ez kétségtelenül igaz, de nem biztos, hogy 2030-ra vagy 2040-re is ugyanezt feltételezhetjük.

A fenti ábrán is látható, hogy a vízierőművek egészen kiemelkedő hatékonysággal működnek, de a szélerőművek, a nukleáris energia és a napelemek is mind hatékonyabbak, mint az oly sokat dicsért palaolaj kitermelése és felhasználása. Ráadásul a technológia fejlődésével ezeknél a forrásoknál csak javulhat a hatékonyság, míg az olajiparban lényegesen már nem.

Befektetésre alkalmas

Mindezzel együtt az olcsó energia korszakának vége a jelenlegi keretek között, emiatt minden olyan technológiai vállalat amelyik valamilyen módon drasztikusan képes javítani az energiahatékonyságot (alacsonyabb felhasználással vagy olcsóbb, netán újfajta termeléssel), gyönyörű jövő elé néz.

Természetszerűleg merül fel a közlekedés; a Tesla és az elektromos autók terjedése és a végletekig optimalizálni képes autonóm járművek, amik még úgy is hatékonyabbá tehetik a rendszert, ha az erőművek továbbra is fosszilis hordozókat használnak. De ez csak egy szűk szelet, a lehetőségek tárháza ezen túl is végtelen, akár olyan "apróságokat" is beleértve, mint a Nest, amit a Google épp most vett meg 3,2 milliárd dollárért. Nyilván nem véletlenül.

Bónusz: tényleg minden energia

Épp most futottam bele ebbe a videóba, ami a globális túlnépesedésről szól. A tények, helyzetek sokkolóak, az okok rendkívül érdekesek, és kétségtelenül a legsúlyosabb apokaliptikus fantáziáknak adnak táptalajt. És az összefüggés a fentiekkel: a túlnépesedés minden problémája energiát igényel. Energiát kell ölni az mezőgazdaságba, az öntözésbe, a víztisztításba, az édesvíz előállításába tengervízből, és hosszasan lehetne sorolni. Fosszilis energiahordozókkal ez megoldhatatlan, de valószínűleg nem ez az egyetlen szóba jöhető megoldás (sok idő kísérletezni viszont már nincs).

Nem lehet kizárni, hogy akár már belátható időn belül a gőzgéphez hasonló horderejű áttörés történik az energetikában. Ha a 100:1-es EROIE helyett hirtelen 1000:1-re nőne az arány, az alaposan átrajzolná a képet, minden téren. Erre nyilván nem tudok tudományos alapon sem érvet, sem ellenérvet felhozni.