„A Facebook hét éve létezik. 500 millió felhasználója van. Ha hét év alatt nem tudod kitalálni, hogyan csinálj profitot félmilliárd felhasználóval, akkor ki merem jelenteni: soha nem is fogod tudni.”
(Business Insider)
 

A Forbes szerint a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg 6,9 milliárd dolláros vagyonával már túlszárnyalja rengeteg sok más ember mellett az Apple ikonikus alapítóját és vezérét, Steve Jobsot is. Utóbbi vagyonának jelentős részét érdekes módon nem is az Apple, hanem a Disneyben meglévő részesedése teszi ki (erre a Pixar animációs stúdió értékesítésekor tett szert), Zuckerberg vagyona viszont egyértelműen egyetlen dologtól függ: a Facebook értékétől. Erről pedig akár még az is kiderülhet, hogy csupán az elmúlt évtized legjobban felfújt légvára.

(Zuckerbergről épp éjjel ömlengett egy szép nagyot, jó sok közhellyel az Index is.)

33? 26? 23? 18?

A közelmúltban a Financial Times ragadtatta magát erőteljes nagyotmondásra a Facebookot 33 milliárd dollárra értékelve, a SharesPost 26,3 milliárd dollárra taksálja a társaságot, de a Forbes sem maradt el nagyon, hiszen az említett ranglista összeállításakor 23 milliárd dolláros vállalatértékkel kalkulált, ami több mint háromszorosa a 2009-re vonatkozó saját, 7 milliárd dolláros becslésüknek.

Az FT hagymázas elképzelését a 33 milliárd dolláros értékről a Portfolio.hu már alaposan megcáfolta, és a szinte egyetlen szóba jöhető mutatószám, a P/S (a piaci kapitalizáció és árbevétel aránya) segítségével nagyjából 18 milliárd dollárra becsülte a Facebook részvényeinek összértékét. Ez máris érezhetően kevesebb, mint a fent jelzett becslések, de még mindig bődületesen nagy összeg.

Azt az apróságot se felejtsük el, hogy a P/S mutatót éppen névadónk, a csúfos véget ért dotkom-lufi idején használták előszeretettel olyan vállalatoknál, amelyek még egyetlen eredményszinten sem tudtak használható vagy hihető számokat felmutatni, csupán csodás terveket és álmokat. Pont mint a Facebook.

Ennyit érsz, ha regisztráltál a FB-ra

De mi van, ha mégis ér 33 milliárdot a Facebook? Nos, ez esetben bizony már most jó pár vállalatnál nagyobb a kapitalizációja: ahogy a Mashable is rámutatott, a FB részvényei többet érnének, mint a 32 milliárdos kapitalizációval bíró eBayé vagy a Blackberry telefonokat gyártó, 26 milliárdos Research In Motioné. 500 millió felhasználó ide vagy oda, valóban ennyivel többet érne a Facebook homályos jövője? Kétséges.

Az értékelés szempontjából viszont érdemes kicsit jobban is megvizsgálni az eBay-t, habár igen messze esik a szolgáltatása a Facebooktól, de van egy nagyon hasznos közös tulajdonságuk: pontosan követhető regisztrált felhasználóikra építik a bizniszt. Minden adott, hogy játszunk kicsit a számokkal.

A játék részleteit a lenti táblázatban összefoglaltam, röviden a lényeg: az adott feltételezések mellett az elmúlt egy év során elért, egy felhasználóra eső bevétel csupán néhány százaléka az eBayének, a piac mégis az eBaynél látott érték közel egyharmadát tulajdonítja ezeknek a FB felhasználóknak. Ez jelentős különbség, kérdés, hogy indokolható-e, ezt pedig a következő tényezők dönthetik el:

1) Nyereséghányad: A bevételből valahogy profitot kell csinálni, és ha a Facebook képes a bevételei lényegesen nagyobb részét profitként (sőt, szabad cash-flowként) megtartani, mint az eBay, akkor egy dollárnyi bevétele is sokkal értékesebb kell legyen a befektetőknek. A Facebooknál viszont még azt sem látjuk egyelőre, képes-e egyáltalán profitot termelni.
2) Növekedési ütem: Ugyan a mostani fajlagos bevétel lényegesen alacsonyabb, mint az eBaynél, de ha a jövőben sokkal nagyobb ütemben tud növekedni, akkor nyilvánvaló, hogy a jelenben is sokkal többet ér egy felhasználója. Az eBay egy userre eső bevétele 7 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben, ezt a Facebook képes lehet bizonyos ideig felülmúlni, de ne feledjük: nagyon sokáig kell nagyobb fajlagos növekedést produkálni ahhoz, hogy valóban nagy értékbeli eltérés is indokolt legyen. Ez ettől még akár sikerülhet is.
3) Kockázat: Ha a nyereséghányad és a növekedési ütem is megegyezik, de a jövőbeli bevételek (és így a profit is) sokkal biztosabbak lennének a Facebooknál, akkor értelemszerűen ezeknek a jelenbeli értéke is magasabb kellene, hogy legyen. Azt hiszem nem kell túlmagyarázni, miért teljesen irreális ez a feltételezés, a helyzet valószínűleg épp fordított.

Ez nem modell, nem vállalatértékelés, csak szemléltető játék a számokkal.

Annak ellenére, hogy a játék nem túl szofisztikált, jól mutatja, milyen túlzó is a 33 milliárd dolláros becslés, de ha a 18 milliárd dollárt helyettesítjük is be, még mindig billeg a dolog: a botcsinálta modell szerint ötször annyira értékesnek tartaná relatíve a piac a Facebook minden felhasználóját, mint az eBayét, miközben a fenti tényezők közül továbbra is csak a növekedés szólhat a Facebook mellett (nagyvonalúan szemet hunyva persze a lehetőség felett, hogy valójában az eBay-ről alkotott piaci értékítélet teljesen fals, és a vállalat egészen szélsőségesen alulértékelt, ami nem valószínű).

A leányzó fekvését természetesen igencsak megvariálja, ha lényegesen, akár kétszer-háromszor nagyobb bevételt írhatunk be a Facebookhoz az elmúlt egy évre, 3 milliárd dollárral már akár bőven igazoltnak is tekinthetnénk egy 18-20 milliárdos becsült értéket, persze csak ha hajlamosak vagyunk összetett problémákat is óvodások számára is érthető szintre egyszerűsíteni, ahogy a fenti példában én is tettem.

Talán az egész csak mese habbal

Az FT 33 milliárdos blődlije persze másokat sem hagyott nyugodni: egy a Business Insideren megjelent írás szerzője arra mutat rá, hogy ez az értékelés nagyon jóindulatú profit-feltételezések mellett is 165-ös P/E rátát (a kapitalizáció és nyereség aránya) jelent, ami a Google hasonló mutatójának 7,5-szerese. Pedig a Google sem feltétlenül súlyosan alulértékelt vállalat. Az is tény, hogy még az elmúlt hónapok során is százmilliós nagyságrendben vont be tőkét a társaság, ami nem igazán igazolja a cash-termelő képességet.

Az igazság persze - mint általában -, valahol a két véglet között található, de ahogy a dolgok állnak, még jó darabig nem fogjuk megtudni, hányadán is állunk ezzel a kis egyedi dotkom-lufival, hiszen a széles befektetői kör értékítéletére a tőzsdei bevezetésig várnunk kell. Addig meg marad a találgatás.

Ja, jut eszembe, a DotKom Blog most már ott van a Facebookon is.

***

Bónusz: DotKom Szótár

Úgy tűnik, minden igyekezetem ellenére sem sikerül elkerülni egy-két fogósabb pénzügyi szakkifejezés használatát, úgyhogy a jövőben minden poszt végére igyekszem összeszedni és röviden megmagyarázni ezeket. Akit mélyebben érdekel, az meg úgyis utánajár majd.

cash-flow: A vállalat által megszerzett tényleges pénzáramlás, ami eltér a számviteli profittól, pl. egy termék eladása rögtön bevételt és profitot jelenthet papíron, de cash-flow csak akkor lesz belőle, ha valóban beérkezik a vételár. A vállalatértékelés ezért a vállalat eredménykimutatása és mérlege alapján kiszámítható cash-flowra koncentrál.

kapitalizáció: Egy vállalat összes részvényének aktuális értéke, azaz a részvényesek vagyona. Általában nem egyenlő a vállalat teljes értékével, hiszen abba a hitelezők vagyona is beletartozik, így a teljes vállalatérték a kapitalizáció és a nettó hitelállomány összege.

nyereséghányad (profit-margin): A nyereség és árbevétel aránya, azt mutatja, hogy a bevételek mekkora részét képes profitként megőrizni a vállalat.

P/E (price-to-earnings): A kapitalizáció (árfolyam) és a profit (egy részvényre jutó nyereség) aránya, azaz azt mutatja, hogy mennyit hajlandók fizetni egységnyi nyereségért a befektetők (nyilván a jövőbeli nyereségek reményében). Gyorsan számítható és szemléletes összehasonlítást lehetővé tévő mutatószám, de számos hátulütője miatt óvatosan kell vele bánni.

P/S (price-to-sales): A kapitalizáció (árfolyam) és az árbevétel (egy részvényre jutó bevétel) aránya. Mivel az árbevételből csak nagyon áttételes és hosszadalmas módon keletkezik cash-flow egy vállalatnál, meglehetősen sok tényezőt egyszerűen ignorál a P/S, ezért általában nem javallott a használata. Olyan vállalatokra szokták alkalmazni, amelyeknél nem áll rendelkezésre semmilyen használható profitszám.