Nagyot durrant a New York Times tegnapi híre, Nick Bilton nem kisebb pletykát indított útjára, mint hogy a Microsoft fel szeretné vásárolni az Adobe-t, hogy egyesült erővel törjenek borsot Steve Jobs és az Apple orra alá. A tőzsde megvadult, az Adobe részvényei több mint 10 százalékot száguldottak, és azóta is mindenki ugyanazon az apró kis morzsán rágódik. Feleslegesen.

Ballmer nem marad észrevétlen sehol

A tények hosszú sora azzal kezdődik Bilton tudósításában, hogy Steve Ballmer, a Microsoft vezére szűk kíséretével egy több mint egyórás találkozó erejéig tiszteletét tette az Adobe vezérigazgatójánál, Shantanu Narayennél, és ezzel a sor véget is ér. Bilton értesülései szerint a megbeszélésen több téma is előkerült, de alapvetően akörül forgott, hogy hogyan kellene véget vetni az Apple dominanciájának a mobilpiacon. A lehetséges forgatókönyvek közül Bilton egy pikánsat emelt ki, az Adobe felvásárlását.

A Microsoft szinte meg sem mozdult, bezzeg az Adobe...

Az Adobe csak annyit fűzött hozzá, hogy a két vállalatnak nagyon sok közös ügyfele van, ugyanazon a piacon tevékenykednek, ezért a vezérek időről időre találkoznak, és ennyi, a témákat és az időzítést nem kommentálják. A Microsoft még ennél is szűkszavúbban söpörte le magáról a kérdést. Pedig nem is annyira elrugaszkodott a felvetés, és helyzetből úgy is tűnhet, klasszikus „nem zörög a haraszt...” felállással van dolgunk.

Talán bosszút forralnak

Az Adobe sértődöttsége az Apple felé tökéletesen érthető, Steve Jobs kevéssé burkolt utálattal viseltetik a cég termékei, elsősorban a Flash iránt, és kerek-perec kijelentette, hogy az iOs-ben nincs helye neki. Illetve csak helye van, apró kék legó-kocka jelzi mindenhol. Kiszorulni egy ilyen dinamikával növekvő szegmensből viszont nyilvánvalóan nem esik jól az Adobe-nak, pláne ha mindez még azzal is társul, hogy a fél világ idolja használhatatlannak minősíti a termékét.

Nem véletlen, ha minden lehetőséget megragadna, hogy ugyanezen piac másik felén megvesse a lábát. A Flash viszont az Androidon is béna, a Microsoft meg elvileg nem is tervezte, hogy a jövő héten piacra kerülő Windows Phone 7-be beépíti a támogatását, de az Adobe biztosan örülne, ha valahogy beszivároghatna erre a platformra is. Akár felvásárlás útján is? Talán, de nem egyértelmű.

A Microsoft számára is nyújthatna bizonyos előnyöket, ha rátehetné a kezét az Adobe zászlóshajóira, valamilyen módon össze lehetne olvasztani a Flasht a direkt konkurenciájának szánt Silverlighttal, de a Creative Suite és az Acrobat is jól mutatna a Microsoft termékpalettáján, nem mellékesen pedig rengeteg pénzt hozna a konyhára. Egy apró bökkenő van mindezzel, azon túl, hogy bizonyosan évekbe telne például a Flash és a Silverlight használható házasítása (ha egyáltalán sikerül): az egésznek semmi köze Steve Jobshoz és a mobilérához.

Az első lelkes ötletek szerint Ballmerék megzsarolhatnák az Apple-t a Maces körökben nagyon népszerű Creative Suite fejlesztésének lassításával. Minek? Hogy jól kibabráljanak a legfontosabb vevőikkel? A professzionális felhasználók ugyanis jó eséllyel az Apple gépein használják a CS-t, úgyhogy „velük lenne kiszúrva” elsősorban. Másfelől meg ha Steve Jobs annyira zsarolható lenne (nem az), akkor mi szükség a Microsoftra? A Flash már rég ott virítana minden iOs terméken.

A kereső mínuszos, a szórakoztatóelektronika meg alig pluszos

Ostorozzák a Microsoftot az elemzők

A Microsofton persze egyre nagyobb a nyomás. Hétfőn a Goldman hosszú-hosszú éveken át nagyon lelkes és kitartó elemzője vonta meg a vételi ajánlást a Microsofttól, másnap a Janney Capital elemzője tette ugyanezt, és a héten kicsit megrugdosta a CNBC és a Wall Street Journal is a „redmondi óriást” (ez a „luzitán nemzeti tizenegy” sportklisével egyenértékű zsurnalisztikai fordulat, nagy rajongója vagyok minden ilyesminek).

Az indokok általában nagyon hasonlóak, röviden összefoglalva: a Microsoft lemarad a mobilversenyben, még mindig csak a PC-k terén tud erőt mutatni; félő, hogy a Windows Phone 7 kudarc lesz, drágább, mint az Android, gyengébb, mint az iOs; a lényeges fogyasztói szegmensben zavaros a vállalat stratégiája, eközben az Office ára nyomás alá kerül az ingyenes, webes megoldások miatt; a Bing veszteséges, a játékkonzol biznisz pedig feleslegesen von el erőforrásokat, miközben szabad szemmel nem látható profitot termel; és hasonlók.

Túl nagy béka lenne egy ilyen akvizíció

A befektetők pedig pénzt követelnek. A Microsoft 36 milliárd dollárnyi készpénzen ücsörög a mérlege szerint, és úgy tűnik, eljött az ideje, hogy ezt a pénzt - ha nem tudják értelmesen felhasználni - visszaadják a befektetőknek osztalékokon és részvény-visszavásárláson keresztül. A társaság tett is lépéseket ebbe az irányba, egyszerre több rekordot is felállítva a kötvénykibocsátásával, amire csak azért volt szükség, mert a hatalmas készpénzmennyiség jelentős részét külföldi leányvállalatokba dugta el, hogy spóroljon az adóval.

De ez még mindig kevés. Érzik is Ballmerék, hogy a szokásosnál nagyobb figyelem irányul arra, hogyan szórják a casht, és alig két héttel ezelőttig úgy tűnt, a Microsoft idén teljesen leállt mindenféle akvizícióval, miközben például a Google hagyományos reklámkampányok helyett ugyanolyan céllal hülyébbnél hülyébb felvásárlásokra költ. A múlt héten viszont egy konferencián a Microsoft M&A főnöke azt mondta, hogy az elmúlt egy év során 15 céget vettek, de ezek között egészen aprócskák is akadtak, meg még nem teljesen befejezett üzletek, blabla, maszatolás.

Az egésznek az tehát az üzenete, hogy nagyon óvatosan próbálják kezelni az akvizíciókat, mert a befektetők biztosan nem tolerálják a véletlenszerű pénzszórást. Ilyen körülmények között pedig a 12-13 milliárd dollárt érő Adobe felvásárlását, aminek a végösszege prémiummal együtt meghaladhatja a 15-16 milliárd dollárt is, nagyon-nagyon alaposan meg kellene indokolni, még ha a 36 milliárd dolláros készpénzállomány elvileg ki is adja (persze az a pénz el van dugva, mint tudjuk).

Summa summarum: a Microsoft valószínűleg nem fogja felvásárolni az Adobe-t, a két vezér találkozója pedig csak az ekkora vállalatoknál megszokott „nagy rivális és nagy ügyfél” kapcsolatból fakadt. Arról nem is beszélve, hogy ilyen horderejű ügyleteket nem úgy szokás megvitatni, hogy az igen hangos és feltűnő Ballmer egyszerűen becsörtet az Adobe székházába, hogy még a takarítóknak is nyilvánvaló legyen, tárgyalni jött, sokkal inkább meghitt magángépeken vagy jogászok irodájában zajlanak az ilyen megbeszélések - ahogy az All Things Digital is kiválóan rámutat.

Narayen és Ballmer (Forrás: New York Times)

Váratlanul jó lehet a Windows Phone 7

A hatalmas pesszimizmus közepette sokkal több eredménnyel kecsegtet a Microsoft számára, ha valami igazán jóval rukkol elő a Windows Phone 7 bejelentésekor. A pozitív meglepetésre lehet is esélyük, a szkeptikus kommentárok áradatában elő-elő tűnik egy-egy olyan vélemény, hogy a szoftver meglepően jó, mint például a híresen Apple-hívő és brutálisan kritikus John Gruberé, aki történetesen babrálgathatta is a készüléket. A Silicon Alley Insider is egyetért a véleményével.

Persze ettől még nem lesz varázsütésre elfogadható piaci részesedésük, de legalább az asztali gépek világában ragadt ősembernek tartott Steve Ballmer megítélése is változhatna valamelyest. Nehéz lesz, mert Steve Ballmer tényleg az asztali gépek világában ragadt ősember. Azt se felejtsük el, hogy egy nagyon fontos területen, a táblagépek területén a Microsoft még nagyobb rakás szerencsétlenség, mint az okostelefonbizniszben, és ezen a Windows Phone 7 sem fog azonnal változtatni.

Bónusz: jóslás kecskelábcsontokból és kávézaccból

Anélkül, hogy igazán bele akarnék mélyedni a technikai elemzés tudományába művészetébe hókuszpókuszaiba ezen a blogon, érdemes vetni egy gyors pillantást a Microsoft grafikonjára, pláne, ha valaki azon töri a fejét, érdemes-e beszállnia (eddig azért nem túl rózsás a kép, de hátha mégis).

Az alábbi charton jól látszik, hogy a 2009 márciusában kibontakozott trend tankönyvek oldalaira kívánkozó dupla csúcs formációval ért véget, illetve fordult meg, és az egyébként is erős trendváltó jelzést a forgalom alakulása is szépen megerősítette. A forduló után a megelőző emelkedés szinte pontosan felét „adta vissza” a részvény (a függőleges tengelyen logaritmikus skálát ábrázoltam), hogy egy kicsit megpihenjen egy szimmetrikus szűkülő háromszögben, amiben jelenleg is tanyázik. Ez az alakzat sajnos - szemben az elég megbízható dupla csúccsal - általában nem sokat árul el arról, hogy fordulat, vagy a trend folytatódása következik-e, de a következő szempontokat vehetjük figyelembe (fontos kiemelni, hogy ez heti grafikon, tehát minimum közepes időtávról van most szó):

• A forgalom az eső trenddel együtt csökken, ez egyelőre megerősíti a trendet
• A háromszögből való kitörés iránya, különösen ha megugró forgalom is támogatja, kijelölheti a további menetirányt
• A kitörés közeleg, ezt sugallja a szűkülő Bollinger-szalag, és a háromszög szárai is nagyon szűk helyet hagynak már csak az árfolyamnak, akár a jövő heti Windows Phone 7 bejelentés is generálhat a kitöréshez szükséges változást a befektetői hangulatban
• A nagy trendforduló óta ez az első pihenője az árfolyamnak, tehát feltehetőleg inkább a trend elején járunk, ami csökkenti a pozitív irányú kitörés esélyét
• És a legfontosabb szempont: amíg egyértelmű bizonyítékát nem látjuk a trend megváltozásának, az eddigi trendet kell érvényben lévőnek elfogadnunk

Összességében tehát nem túl fényes a kép, én ez alapján nem vennék most Microsoft részvényt hosszabb távra. Jobban festene talán a helyzet, ha tényleg übernagy pozitív meglepetést okoz a Windows Phone 7, és még inkább ha más, váratlanul kedvező és eddig ismeretlen dolgokkal rukkol elő a vállalat. Egyelőre ez még kevéssé valószínű.

Mindez persze csak felszínes kuruzslás, tudja a fene, hogy mi fog most következni, de kíváncsian várom.

Technikai elemzés: A technikai elemzés alapgondolata az, hogy egy részvény árfolyama a befektetői hangulatot, pszichét tükrözi, ami meghatározza a pillanatnyi kereslet és kínálat viszonyát, az ebben bekövetkező változások pedig mindig nagyon hasonló nyomokat hagynak az árfolyamban, így ezek megfigyelésével jelzéseket szerezhetünk az árfolyamok jövőbeli alakulását illetően. A technikai elemzés alapjairól érdemes elolvasni a Portfolio.hu Füzetek sorozatban megjelent három kiadványt.