Warren Buffettet, a világ leggazdagabb befektetőjét gyakran szokták azzal vádolni, hogy azért nem fektet technológiai cégekbe, mert már öreg, és nem is érti ezeket a csoda új dolgokat. A legutóbbi ilyen kanyar kapcsán, amikor a nagy techpróféta, Marc Andreessen szólt be Buffettnek ordenáré módon (amit aztán megpróbált kicsit finomítani később), előkerült Buffett egyik beszéde 1999-ből. Javában tombolt a dotkom-lufi, és rengetegen ostromolták, hogy miért nem vesz részt benne annyi pénzzel, amennyivel csak tud.

Az egész beszédet érdemes elolvasni, ha valaki érdeklődik a részvénypiacok iránt, most csak az ebből a szempontból legérdekesebb részeket emelem ki:

All told, there appear to have been at least 2,000 car makes, in an industry that had an incredible impact on people’s lives. If you had foreseen in the early days of cars how this industry would develop, you would have said, “Here is the road to riches.” So what did we progress to by the 1990s? After corporate carnage that never let up, we came down to three U.S. car companies—themselves no lollapaloozas for investors. So here is an industry that had an enormous impact on America—and also an enormous impact, though not the anticipated one, on investors.

[…]

Move on to failures of airlines. Here’s a list of 129 airlines that in the past 20 years filed for bankruptcy. Continental was smart enough to make that list twice. As of 1992, in fact — though the picture would have improved since then — the money that had been made since the dawn of aviation by all of this country’s airline companies was zero. Absolutely zero.

[…]

The key to investing is not assessing how much an industry is going to affect society, or how much it will grow, but rather determining the competitive advantage of any given company and, above all, the durability of that advantage.

Mindez nem jelenti, hogy a technológiai, és főként az internetes szektorban ne lehetne pénzt keresni befektetőként, de a fenti példák alapján nem is olyan triviális megtalálni azokat a szereplőket, amelyek valóban konzisztens megtérülést nyújtanak, legalábbis a Buffett képviselte értékalapú fundamentális befektetők kritériumai alapján (és 1999-ben, az egész szektor történetének elején).

És lehet, hogy Buffett nem érti a technológiát, de nem is kell neki, elég, ha a befektetéseket érti. Az egyébként külön hab a tortán, hogy valójában nem is egy technológiai vállalaton kapta fel a vizet Marc Andreessen, hanem a bitcoinon, amit Buffett egyszerűen délibábnak nevezett, hozzátéve, hogy egy nagyon ügyes, hatékony módja a pénzátutalásnak, de hogy belső értéke legyen, az egyszerűen vicc.