Úgy hírlik, csúnya dolgok zajlanak a Twitter háza táján, a mikro-, sőt, inkább nanoblogger cégen belül kiéleződtek az ellentétek az üzletfejlesztést és a termékfejlesztést képviselő szakik között, és már meg is született az átrendeződések első ártatlan áldozata. A Twitter az egyik oldalról hatalmas sikertörténet, a másik oldalról viszont rejtély: még mindig nem találták ki, hogy a hype-ból hogyan faragjanak hosszú távon fenntartható és skálázható üzleti modellt. Pedig a legdörzsöltebb technológiai guruk szerint is valahol ott lapul a sokmilliárdos érték a felszín alatt. De hol?
Jason Goldman, a Twitter jó ideje szolgálatot teljesítő, termékfejlesztésért felelős alelnöke a héten a LeWeb konferencián jelentette be, hogy távozik a cégtől. Nincs új hely, nincs új cég, új projekt, egyszerűen csak egy kis szünetre van szüksége. Legalábbis ezt állítja ő, de az ilyen indokkal történő lemondás egy harmincas éveit taposó tech fickótól, aki ráadásul az egyik legnagyobb felhajtás övezte, trendi sztori fejlesztésén dolgozott eddig, minimum gyanús. Az indokot valószínűleg inkább a szervezeten belüli egyre erősebb feszültségben kell keresni.
Fejcserés támadás
A Sillicon Alley Insider (SAI) belső pletykákra hivatkozva azt írja, hogy a Twitter komoly hangsúlyeltolódást él meg a termékfejlesztés felől az üzleti aspektusok felé, Goldman pedig ennek az átrendeződésnek eshetett áldozatul. Az átmenet egyik leglátványosabb jele a mostani vezér, Dick Costolo kinevezése volt, aki október elején írhatta át az operatív igazgatói címet a névjegyén vezérigazgatóra. Elődje, a cég egyik alapítója, Evan Williams keserédes nyilatkozatban ismerte el, hogy a vezérigazgatói teendőkkel nehezen birkózott meg, és visszatér a kedvenc elfoglaltságához, a termékfejlesztéshez.
Costolót egyértelműen üzleti fókuszú figurának tartják a tech világban, akinek tapasztalatát jól jelzi, hogy ő alapította a FeedBurner nevű céget, amit aztán sikerrel értékesített a Google-nek (a szolgáltatás segítségével testre szabott rss-feedeket állíthatunk elő, mint például a DotKom feedje - nosza, iratkozz fel rá!). Costolo a tranzakció után egy ideig még a Google-nél dolgozott, és a keresőóriás legnagyobb elvesztett tehetségei közé sorolták, amikor elhagyta a céget a Twitterért. (Tegyük hozzá, hogy Ev Williams pedig a szintén Google-nél landolt Blogger egyik alapítója volt).
Olvasnivaló a DotKomon:
A Google egy dinoszaurusz, vagy olyasmi
Gyors rotációban a vezérigazgatók
A Twitter 2006-os alapítása óta egyébként már a harmadik vezérigazgatóját fogyasztja, ami legalábbis nem jó ómen. Ev Williams előtt a másik alapító, Jack Dorsey töltötte be a posztot, igaz, csak az alapítás után nagyjából fél évig. A SAI korábbi írása úgy foglalta össze ezeket az időszakokat, hogy Dorsey feladata volt, hogy a Twittert és a 140 karakteres miniüzeneteket mint terméket definiálja és megismertesse a „geek” társadalommal. Ev Williamsnek ezután ezt a termékfejlesztést kellett tovább folytatnia, felhizlalnia a felhasználóbázist, szélesebb körben elfogadtatni a szolgáltatást, megnyerni celebeket és vállalatokat a különös hóbort számára. Irányítása alatt a 20 fős cég 300 fősre duzzadt, a napi 1,25 millió üzenetből 90 millió lett. Ez is letudva. Most Costolón a sor, hogy mint üzletet felvirágoztassa a Twittert.
Az első lépések megtörténtek, de a cég még saját bevallása szerint is küzd a kihívással, hogy felvázolja a vonzó és fenntartható üzleti pályáját. A legnagyobb reményt a nemrégiben bevezetett promótált bejegyzések, keresési találatok, trendek és fiókokhoz fűzheti a cég, mert ezek a megoldások utat nyithatnak a Twitter valódi hirdetési platformmá válása előtt. Kérdés, hogy ez a lehetőség tényleg megér több milliárd dollárt.
A felhasználóbázis elvileg megvan
Lépjünk azon túl, hogy mennyire tűnik bizarrnak vagy haszontalannak a szigorúan 140 karakterbe sűrített kommunikáció - sokaknak biztosan az -, hiszen a szolgáltatásnak mára már sikerült egy tekintélyes felhasználói körben elfogadtatnia magát. A tech közösségben fel sem merülhet, hogy valaki nem használja, és a szolgáltatás talán araszol a mainstreammé válás felé is.
De még egyértelműen nem mainstream, erre utalnak például a széles olvasói táborral bíró Gawker Media és a Business Insider statisztikái is (a Gawker mindenféle témát felkarol, ezért majdnem reprezentatívnak tekinthetők az eredményei), a cikkekre mutató hivatkozások alapján a Twittert egyedül a technológiai témák iránt érdeklődő olvasók használják. Még úgy is igaz ez, hogy egy-két híresség tényleg sokmilliós követőtábort szedett össze a Twitteren, hiszen például Lady Gagát csupán tized annyian követik, mint ahány kislemezt eladott idén - mutat rá a SAI.
Lehet, hogy a felhasználószámot tekintve sem igazán rózsás a helyzet. A cég 175 millió felhasználóról szeret beszélni, akik közül 65 millió az Egyesült Államokban él. Épp tegnap látott ugyanakkor napvilágot egy felmérés a Pew Center tollából (a jelentés pdf-ben), ami szerint az amerikai felnőttek 6 százaléka, azaz nagyjából 15 millió ember használja a Twittert. Ha ezt kiegészítjük a fiatalabb korosztállyal, akkor se nagyon jön össze a 65 millió felhasználó, ami azt jelenti, hogy a fiókok nagy része inaktív. Persze a felmérés sem feltétlenül pontos, de a hatalmas eltérés minimum óvatosságra ad okot.
Okos emberek sok pénzt látnak benne
Az említett problémák nem feltétlenül végzetesek, bár a SAI szerint egy bennfentes befektető úgy fogalmazott „aggódik a Twitterért”. A helyzet a beavatottak szerint hasonlít a Facebookon belüli folyamatokra, de ott Mark Zuckerberg képes volt annyira kezében tartani a dolgokat az egy-két évvel ezelőtti fordulópont körül, hogy a fejlesztés felett ne vegye át az uralmat a profitra koncentráló irányvonal.
Valami ilyesmire lenne szükség a Twitternél is, pláne mivel egyes vélemények szerint a Szilícium-völgy üdvöskéi közül a Twitter az egyik legkevésbé innovatív cég, sok alapvetőnek tartott fejlesztéssel adós még a közösségnek, mint például a linkek automatikus rövidítése. Másfelől viszont mégis van valami mozgás a cégnél, hiszen a közelmúltbeli teljes redizájn mellett például a szolgáltatás geolokációs vonatkozásait is igyekszik erősíteni.
Akkora gáz persze azért nem lehet, legalábbis nálam sokkal okosabb (és több pénz felett rendelkező) emberek szerint van vitamin a szolgáltatásban hosszabb távon is. Eric Schmidt, a Google vezérigazgatója egy-két hónappal ezelőtt arról beszélt, hogy a Twitter hamarosan rálel, hogyan keressen sok pénzt, és akkor az egyik legtutibb sztori lesz. Azóta mindenki arról beszél, miért kellene a Google-nek megvennie a Twittert. A Twitter viszont úgy tűnik, nem eladó (egyelőre).
A pénztől persze nem zárkóznak el. Ha minden igaz, a közeljövőben a Szilícium-völgy meghatározó kockázati tőke társasága, a Kleiner Perkins emelhet tőkét a társaságban (az orosz Digital Sky Technologiest ütötte ki a versenyből), a több mint 150 millió dolláros befektetés pedig nem kevesebb, mint 3-4 milliárd dollárra értékeli a Twitter egészét. Az új tőkeemelési körről egyébként már októberben pletykáltak, és akkor úgy hírlett, a cégnek valójában nincs szüksége pénzre, a korábbi befektetések jelentős része még ott hever a bankszámláján.
Olvasnivaló a DotKomon:
Talicskával hordják a pénzt a Twitternek
Lesz-e Twitter 2020-ban?
Hosszasan lehetne még értekezni Twitterről, de egy falatra már ez is talán kicsit sok. Összefoglalva a lényeget az biztos, hogy a Twitter az évtized második felének egyik meghatározó internetes jelensége, ezt senki nem vitatja, de a cég számára rohamosan fogy az idő, hogy kitalálja, hogyan csináljon ebből a sikerből a következő évtizedben nagyon sok pénzt. Ehhez többek között igazán széles körben elfogadottá és nehezen nélkülözhetővé kell tenni a szolgáltatást (még nem az), és stabilan növelhető üzleti modellt kell kidolgozni (még nincs ilyen).
Az is lehet persze, hogy a cég látszólagos gondjai pusztán a természetes fejlődés megszokott állomásai, és csak a kiemelt figyelem és a nagy felhajtás miatt tűnnek sorsfordító vagy megoldhatatlan problémáknak.
Szerinted milyen jövő elé néz a Twitter?
