Van néhány sztori, amit tologatok egy ideje magam előtt, mert aktuális témák és/vagy az aktuális lustaság miatt nem jutottam hozzá, hogy írjak róluk, de elfelejteni sem akarom őket. Ilyen a most következő is, de pontosan ugyanannyira aktuális most is, mint amikor a figyelmembe ajánlott közvetlenül karácsony előtt (köszi, Viktor!). Különösen mivel a héten tőzsdére lépett a Demand Media a maga zűrös dotkom-időket idéző üzleti modelljével, és hasonló terveket jelentett be az „üzleti Facebook”, a LinkedIn is (mindkettőről lesz még szó a blogon). A tőzsdei kibocsátások viszont nemcsak a befektetőknek lehetnek hasznosak, hanem történetesen megmenthetik Kalifornia államot a pénzügyi összeomlástól.

A hazai gazdasági sajtóban talán nem kerültek igazán előtérbe az amerikai államok súlyos pénzügyi problémái az elmúlt hónapokban, pedig volt és van is zűr „odaát” rendesen (hazabeszélek kicsit: a Portfolio.hu azért követte az eseményeket). A helyzet lényege egyébként hasonlít a súlyos államadóssággal közdő uniós tagállamok keltette parához, a gond forrása ott is az államok jelentős költségvetési hiánya és eladósodottsága, ami egyes elemzők szerint sorozatos állam- és nagyvárosi csődökhöz vezethet a közeljövőben Amerika-szerte (a sztoriról bővebben ebben a cikkben).

A leginkább érintett állam nem meglepő módon a legnagyobb gazdasággal bíró Kalifornia, ahol jelenleg mintegy 25 milliárd dolláros rés tátong a költségvetésben. Schwarzenegger még utolsó kormányzói intézkedésként masszív megszorítócsomagot javasolt december elején, ami mellett utódja is kiáll, eszerint jelentős kiadáscsökkentéssel kell ellensúlyozni a gazdasági visszaesés miatt összezsugorodott adóbevételeket. Utóbbiak viszont nagyon nagymértékben függnek a tech szektortól is.

Kormányzónak is biztos jó volt, de Schwarzenegger akkor is Schwarzenegger...

A tech befektetők a kulcsszereplők

A Facebook például gatyába rázhatná a napfényes Kalifornia költségvetését, ha tőzsdére lépne, köszönhetően annak, hogy az állam bevételei között az elmúlt évtizedben jelentős túlsúlyba kerültek a személyi jövedelemadók, beleértve a tőkejövedelmeket és részvényopciókat terhelő adókat. Márpedig ha egy vállalat tőzsdére lép, akkor a korai befektetők, menedzserek, részvényjuttatásban részesült alkalmazottak jelentős része pénzzé teszi a részesedését (hiszen részben ez az IPO-k célja), csinos adójövedelmet generálva a költségvetés számára.

Forrás: Bloomberg

Tényleg jelentős jövedelemről van szó, a DotKom blogról elnevezett lufi csúcsán, a legvadabb tőzsdei tombolás idején több mint 16 milliárd dollárt tettek ki ezek a bevételek - derül ki Paul Kedrosky cikkéből. Még egy fincsi adalék, ami az ábrán már nem látszik: 2006-ban Kalifornia részvényopciókból és tőkejövedelmekből befolyt adóbevétele 11,3 milliárd dollár volt, 4,3 milliárd dollárral, azaz 61 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mindezt egyetlen vállalat okozta, a Google, amely 2005 2004-ben lépett tőzsdére, és a kapitalizációja 2006-ban 70 milliárd dollárról 100 milliárd dollárra nőtt.

Forrás: Bloomberg

Kalifornia most is ugyanúgy függ ezektől a bevételektől, és szomjazza a több mint egy éve rebesgetett hatalmas technológiai IPO-hullámot, aminek a kiindulópontja nyilvánvalóan a Szilícium-völgy kell, hogy legyen. Az első fecske, a Demand Media többszöri halasztás után a héten végül megérkezett a tőzsdére, és hamarosan jön a LinkedIn (és talán a Groupon is, ami ugyan chicagói cég, de a kibocsátással jelentős lökést adhat a piacnak - eközben persze a hasonlóan régóta várt Skype-kibocsátást újból elnapolták), de ez még nem annyi és nem akkora tranzakció, hogy kihúzza a csávából Kaliforniát.

Ahhoz több olyan horderejű tőzsdei kibocsátás kellene, mint a legutóbbi hivatalos adatok szerint 50 milliárd dolláros értékeltségnél járó Facebook vagy a Zynga, amelyek látszólag egyelőre mindent megtesznek, hogy elkerüljék a tőzsdét, és idén szinte biztosan nem lesz IPO-juk. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a tech szektoron belüli trendek alapján a vállalatok számára a tőzsde jelentősen veszített vonzerejéből a különféle alternatív finanszírozási megoldások, tőkeforrásokkal szemben.

A végtelenségig persze így sem halogathatják a dolgot, nem lenne meglepő tehát, ha 2012-2013 magasságában hirtelen javulna a költségvetési egyenleg Kaliforniában, ha tényleg eléri a piacot az IPO-hullám, élén a Facebookkal. Addig viszont kénytelen lesz a közmunka-programokon és az egészségügyi rendszeren spórolni, ha el akarja kerülni az összeomlást.

Ezek lehettek volna a szuper tech IPO-k 2010-ben
a 2009-es várakozások szerint