Jó alaposan kenterbe verte kedden az Intel az elemzők várakozásait a gyorsjelentésével, a bevétel terén közel 11 százalékkal, az egy részvényre jutó nyereség pedig több mint 28 százalékkal haladta meg a Wall Street-i konszenzust. Az árfolyam persze nem meglepő módon elszállt, az Intel szerdán is a mezőny élén állt az általános jókedvben. A jelentős mellélövésnek több oka volt, de a legfontosabb, hogy a PC-k piaca mégsem szottyadt annyira össze, mint ahogy a piackutatók jelezték. Legalábbis nem az Intelnél, és legalábbis nem ebben a negyedévben.
A növekedés igazi motorja most is a szerverágazat volt (32 százalékos növekedés egy év alatt), a mobilkészülékek terén pedig a vállalat továbbra sem tud értékelhető eredményt felmutatni (az Atom chipek bevételei csupán 4 százalékkal nőttek). Ami mindenkit meglepett, az a PC-szegmens bevételeinek 17 százalékos bővülése, ami persze jócskán elmarad a szerverekétől, de messze ráver a piackutatók által jelzett csekélyke PC-piaci növekedésre.
Miközben egy negyedévvel ezelőtt az Intel még picit szabadkozva ismerte el, hogy bizony a személyi számítógépek piaca stagnált 2010-ben, Paul Otellini most az elemzői konferenciahíváson kifejezetten offenzíven nyilatkozott, és kerek-perec kijelentette: az IDC és a Gartner egyszerűen nem jól méri fel a PC-piacot. Az indoklás szerint a PC-értékesítések egyre nagyobb része származik a feltörekvő piacokról - a UBS elemzője szerint közel fele -, és Kínában vagy Latin-Amerikában olyan csatornákon keresztül zajlanak az eladások, amire nincs rálátása a piacelemzőknek.
Akkor mégsincs vége a PC-korszaknak, nagyokos?
Az Intel előző gyorsjelentése kapcsán arról írtam, hogy vége a PC-korszaknak, jó kis kommentkaratét indítva el ezzel, és minden egyéb olyan poszttal, ami a tabletek térnyeréséről szólt. Most is biztos lesz ilyen (vigyázat, cipőben nem éri a tatamira lépni!), de visszaolvasva az akkori bejegyzést, továbbra is teljesen érvényesnek tartom, még ha az Intel pillanatnyi adatai ellentmondani látszanak is a kijelentésnek. Érdemes azért ennek tükrében is ránézni a sztorira.
Olvasnivaló a Dotkomon:
Hivatalosan is véget ért a PC-k korszaka
A PC-éra vége nem azt jelenti, hogy hirtelen, egyik hétről a másikra megszűnik a PC-gyártás, az emberek kihajigálják meglévő gépeiket az ablakon, a Media Marktokban pedig kávéfőzőkkel és hajsütővasakkal töltik fel a PC-k polcait. A PC-korszak végét nem is feltétlenül az értékesítések elmaradozása jelöli ki, bár nyilván együtt jár az értékesítési dinamika lanyhulásával, és legfőképpen a profitabilitás lényeges csökkenésével (erre mindjárt visszatérek).
A korszak lezárultát ennél jobban jelzik azok a folyamatok, amelyek megmásíthatatlanul átrajzolják az elmúlt másfél-két évtizedben felépült üzleti struktúrákat. A Windows kvázi-monopóliuma eltűnt a tágabb értelemben vett személyi számítástechnikában, felbomlott a Microsoft és az OEM-partnerei közötti kizárólagosság, és az Intel sem bírja már a Windows exkluzív támogatását. Erről már a múltkor is írtam, és nem változtat rajta az sem, hogy az Intel egészen csinos növekedést ért el a szegmensben az elmúlt negyedév során.
Sok kínai nem mindig elég az üdvösséghez
Azt is tegyük hozzá, hogy a pillanatnyi növekedésben az új termékcsalád, a Sandy Bridge széria bevezetése is alaposan közrejátszhatott, a pozitív meglepetést pedig jócskán erősítette, hogy a termékcsalád tervezési hibája miatti visszahívásokat eléggé pesszimistán kommentálta a menedzsment. Egyes elemzők ráadásul túlkészletezést emlegetnek, aminek a hatását a most következő negyedévekben láthatjuk majd, érdemes tehát egy pillanatra azért megállni, mielőtt az Intel mostani negyedévét általánosítanánk az egész piacra.
Annál is inkább, mert a PC-gyártóknak azért nem megy olyan jól, az amerikai gyártók mind próbálnak valahogy beszivárogni az okostelefon- és tabletpiacra, hogy növekedni tudjanak, a távol-keleti vállalatokkal egyetemben. Paradox módon az egyik legsikeresebb PC-gyártó az Apple, de az ő biznisze is az iPhone-tól és az iPadtől olyan, amilyen. Az Acer vezérigazgatójának viszont az állásába került, hogy azt gondolta, ha a PC-piac vezető szerepére pályáznak, az hosszú távon is sikeres és kifizetődő stratégia lehet.
Nehéz lenne kétségbe vonni persze Otellini szavait a feltörekvő piacokkal kapcsolatban, de azt is hozzá kell tenni, hogy kevés olyan iparág van, ahol a kínai, indiai vagy latin-amerikai fogyasztók tömeges megjelenése az átlagos értékesítési árak vagy a profitmargin növekedését hozták magukkal. Feltehetően nincs ez másként a PC-piacon sem, így az is kérdéses, hogy az Intel pillanatnyilag 15-20 százalékos árbevétel-növekedése mekkora profitbővüléssel járhat hosszabb távon ebben a szegmensben (az elmúlt negyedévben 2-3 százalékponttal alacsonyabbal, mint bevétel soron).
Nyilvánvaló persze, hogy ha nekem kellett volna előrejelzést adnom, biztosan én is súlyosan alábecsültem volna az Intel elmúlt negyedévét a PC-piacon, és az is lehet, hogy az előttünk álló negyedévekkel is így járnék. Temetni továbbra sem temetem az Intelt, a szerverek terén ráadásul igazán komoly teljesítményt tesz le az asztalra a vállalat, igaz, az a divízió csak a bevételek hatodát adja. Abban viszont biztos vagyok, hogy a PC-szegmens szalmalángja helyett Otellini is jobban örülne neki, ha inkább a mobiltechnológia terén sikerülne végre valami apró előrelépést mutatniuk.
