Felfigyeltem egy érdekes mondatra a mostanában amúgy sokszor unalmasba forduló Asymco tegnapi posztjában:

"It’s a something of a paradox that as a technology takes root we might be able to predict how it gets bought but not who will sell it."

A sztori gyönyörűen illusztrálva arról szól amúgy, hogy a különféle technológiák terjedése nagyon sokszor egy speciális függvénytípust, S-görbét leíró logisztikai függvényt követ. Több évszázados tapasztalat, de egész pontosan így van ez az amerikai okostelefonpiac penetrációjával is (ami egyébként egészen hatalmas, 176 millió felhasználó, 75 százalékos penetráció mellett).

Amúgy tényleg varázslatos, hogy egy elvileg teljesen mesterségesnek tűnő valami, mint az okostelefon-piac milyen szépen követ egy természeti folyamatok leírására (is) alkalmas függvényt. Szinte tökéletes az illeszkedés.

(Forrás: Asymco)

De a lényeg inkább itt most az, hogy hiába tudjuk megjósolni akár már egészen korán egy technológiáról, hogy hatalmas felfutás előtt áll (az okostelefonokról sejthető volt ez sok évvel ezelőtt is), befektetőknek ez még nagyon kevés információ, mégis sokan túlértékelik. Blackberryvel, Nokiával, HTC-vel is hatalmasat lehetett bukni, vakon követve a világot feje tetejére állító technológia terjedését, és lehetne még hosszasan folytatni a sort. Csak azért, mert egy iparág forradalmi, nem lesz minden szereplője nyertes.

Szépen rímel mindez Warren Buffett már itt is idézett szavaira:

"The key to investing is not assessing how much an industry is going to affect society, or how much it will grow, but rather determining the competitive advantage of any given company and, above all, the durability of that advantage."

Emiatt ver ki a víz mindig, ha egy elemzésben például a Google vagy akár a Facebook melletti érvként elhangzik, hogy mekkora óriási növekedési potenciál van az internetben (ami nem jelenti, hogy a Google vagy a Facebook ne lehetne jó befektetés, csak azt, hogy az elemzés gagyi).