Ha az ember viszonylag gyakran olvasgat tech híreket a nagy világból, egy bizonyos ponton túl akkora mennyiségben szabadulnak rá a szexibbnél szexibbnek tartott új mobilos technológiák, innovációk, start-upok, hogy abban még egy magamfajta fekete öves rss-harcos is meginog. A minap is azon kaptam magam tusolás közben - a második legjobb hely az ember otthonában az elmélkedésre -, hogy fejben próbálom összeszámolni, mik a mobilinternetes világ legérdekesebb sztorijai, minek mi a lényege, illetve mi mihez és hogyan kapcsolódik.

Bizony elég sok van belőlük, úgyhogy arra jutottam, értelmesebb lenne a párás fürdőszobatükör helyett valami maradandóbb formában megörökíteni, így született az alábbi ábra, a DotKom történetének első (de talán nem utolsó) grafikus produktuma - nem számítva persze az árfolyam- és egyéb grafikonokat. Az ábra távolról sem tökéletes, biztosan hiányzik ez-az, de kiindulópontnak épp megfelel, és örömmel várok minden kommentárt, kiegészítést, javaslatot, miegymást, hogyan és mivel lenne érdemes még bővíteni. A poszt végén szavazás is van, ott is lehet véleményt nyilvánítani. 

Nem vagyok grafikus, ez is alaposan meglátszik az ábrán, ami egyébként az Inkscape nevű, egyelőre még picit kezdetleges, de egyre ígéretesebb, nyílt forráskódú - ingyenes - vektorgrafikai programmal készült.

Update: frissítettem valamelyest az ábrát, de igyekeztem megmaradni az eredeti elképzelésnél, azaz a legfontosabb mobilinternetes lehetőségeket sorra venni. Egy-két egyébként fontos okostelefon-alkalmazást ebbe elég nehéz lenne beleerőltetni.

Kattints a nagyobb méretért!

Az okostelefon mellé egy tabletet is pingáltam, de nyilván nem minden szempont érvényes mindkét termékkategóriára, habár az átfedés óriási (oké, picit tényleg olyan, mint egy iPhone és egy iPad, de most vonatkoztassunk el ettől). Ugyanígy szerepeltetek rajta olyan szolgáltatásokat is, amelyek nem, vagy nem kizárólag mobilinternetes cuccok, de szerintem szorosan kapcsolódnak a mobilos internethasználathoz is. Hogy ne csak ábra legyen, az alábbiakban röviden sorra veszem, mi miért kapott rajta helyet. A sorrend jóformán önkényes, hiszen körben minden mindennel összefügg.

Geolokáció

Check-in és díjak, kedvezmények: A geolokáció (egyik) alapvető szolgáltatása, hogy virtuálisan bejelentkezhetünk egy-egy üzletbe, kocsmába, kávézóba a telefonunkkal. Az erre szolgáló alkalmazások a GPS koordináták és a folyamatosan bővülő adatbázisuk alapján ajánlják fel a helyeket, ahová bejelentkezhetünk. A check-ineket automatikusan kitehetjük mindenféle közösségi felületre, így tudathatjuk ismerőseinkkel, merre járunk. Egy-egy helyre többször bejelentkezve virtuális díjakat, jelvényeket szerezhetünk, attól függően, hogy melyik feltörekvő szolgáltatást használjuk, mint például a Foursquare kifejezetten amerikai választásokra kitalált trófeája.

A geolokációs szolgáltatásoknak egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja, hiszen például az amerikai felhasználók csupán 4 százaléka jelentkezett be valaha egy helyre is, azaz egyelőre inkább csak pótcselekvésszerű játéknak tűnik a móka. A virtuális díjak helyett valódi pénzben mérhető díjakkal, kedvezményes ajánlatokkal kiegészülve(pl. a hónapban ötször bejelentkezel a kávézómban, kapsz egy ingyen kávét) viszont valószínűleg óriási potenciál rejlik benne. Nem véletlenül lépett ebbe az irányba a Facebook is a Places kereskedelmi ajánlatokkal történő kibővítésével.

Olvasnivaló a DotKomon:
Így monopolizálja a mobilinternetet a Facebook

Vásárlás

Alkalmazáspiacok: Az okostelefonok megjelenésével egyidősek a rájuk szabott alkalmazásokat kínáló elektronikus piacterek. Az első és legnagyobb természetesen az Apple App Store, de a Google Android Marketje is robbanásszerű növekedést mutat, és más szereplők is többé-kevésbé sikeresen bővítik a saját platformjukra elérhető alkalmazások kínálatát. Az Android szándékolt nyitottsága ráadásul lehetővé teszi, hogy a Google saját piacával párhuzamosan működő alkalmazásbazárokat hozzanak létre egyéb szereplők, a hírek szerint például az Amazon az elsők között indítja el saját androidos app store-ját, a HTC pedig a közelmúltban bejelentette, hogy saját alkalmazásbazárt készítenek kifejezetten HTC készülékek számára.

Mobilfizetés: A virtuális javak, pl. fizetős alkalmazások megvásárlása meglehetősen bonyolult, legalábbis ahhoz képest, hogy egyébként milyen borzasztó egyszerű keresni, kiválasztani és telepíteni egy-egy appot a telefonunkra. A mobilfizetési szolgáltatások célja, hogy ezt a lépést leegyszerűsítve közvetlenül a mobilszámlánk terhére vásárolhassunk virtuális termékeket, vagy akár a virtuális világból kilépve fizikai árukat, szolgáltatásokat is a való életben. A helyzet komolyságát jelzi, hogy az Apple és a Google következő akvizíciós összecsapása az AdMob után egy mobilfizetési start-up, a Boku lehet.

Olvasnivaló a DotKomon:
Megint egymásnak ront az Apple és a Google

NFC, azaz near field communication: A mobil, mint virtuális pénztárca könnyen kiválthatja a bankkártyák funkcióit is, legalábbis a technológia már bőven rendelkezésre áll hozzá. Az NFC olyan chipeket jelöl, amelyek érintés nélküli, de csak nagyon közelről, 5-10 centiről működű, kétirányú kommunikációt tesznek lehetővé egy erre szolgáló terminállal. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy bankkártyás fizetés helyett elegendő lehet meglóbálni a telefonunkat a POS terminál előtt, és létrejön a tranzakció. Az NFC nemcsak mobilfizetésre jó, a lehetséges felhasználási módoknak csak a képzelet szab határt. A Google a közelmúltban jelentette be, hogy a legújabb Android verzió már támogatja az NFC technológiát, és a Nexus S készülékben lesz is ilyen chip.

Hirdetés

Mobilhirdetések: Az asztali internet világához talán leginkább hasonlító terület, és mégsem, mert az eltérő felhasználói szokások és technológiai megoldások sajátos hirdetési formákat igényelnek. Az Apple érthető módon a web helyett közvetlenül az alkalmazásokra koncentrál, nincs még egy éve, hogy elindította az alkalmazásokon belüli hirdetések elhelyezését célzó iAd programot (a hírek elég vegyesek, egy-két nagy hirdetőt már elriasztott az Apple túl szigorú hozzáállása), és a Google is igyekszik átültetni a piaci dominanciáját a mobilszférába, a cég egyik legnagyobb akvizíciója az utóbbi időkben a kifejezetten mobilos hirdetésekben utazó AdMob megvásárlása volt 750 millió dollárért.

Média

„Digitális print”: A tabletek megjelenése különös lökést adott a médiafogyasztás „hagyományos” formáinak újraértelmezésére, de már az okostelefonok is elindított némi változást a sajátos alkalmazásokban újracsomagolt hírportálokkal. Az iPad bemutatásakor az egyik leglátványosabb ígéret a „színes-szagos” magazinok kifejezetten a tabletekre szabott, látványos digitális változatai voltak. Azóta több újság is nagy erőkkel igyekszik feltalálni a jövő újságformátumát, és épp a napokban látott napvilágot a hír, miszerint a News Corp. és az Apple kooprodukciójában megjelenik az első, eleinte kizárólag iPaden elérhető, csak tabletekre gyártott újság is.

Streaming: Az egyre nagyobb és gyorsabb adatforgalmat biztosító mobilinternet és az egyre komolyabb hardveres háttér lehetővé teszi a zenék és videók folyamatos lejátszását online forrásból. A zene iránti igény egészen kézenfekvő, a Pandora nevű intelligens online rádió okostelefonos alkalmazásai a legnépszerűbbek között vannak. A videó már nem ennyire egyértelmű, legalábbis ami a pár colos telefonkijelzőket érinti, de a tabletekkel a mobil videóstreaming is új értelmet nyer, nem véletlen, hogy a Netflix is komoly lépéseket tesz ebben az irányban.

Kommunikáció

Alternatív kommunikációs csatornák: Néha hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a telefonok eredendően egyetlen dologra szolgáltak: kommunikációra. A hagyományos hanghívás és szöveges üzenetek mellett a mobilinternet olyan alternatív megoldásokat is elérhetővé tesz, mint az IP-alapú hangátvitel, videóchat, vagy a például nem kizárólag mobilról elérhető csoportos sms-küldés, mint a GroupMe, amelyen keresztül a címzettek egyetlen üzenetben válaszolhatnak az összes többi címzettnek.

Közösségi média: A mobiltelefon alapvetően közösségi eszközök, sokkal inkább, mint az asztali internet, hiszen kifejezetten kapcsolattartásra találták ki, bárhol és bármikor elérhetőek vagyunk, és ugyanígy bárkit el is érhetünk. A közösségi szolgáltatások egyre mélyebb integrációja a mobileszközökbe így természetes fejlődési folyamat, és a Facebook mobilszférában tett erőfeszítései arra utalnak, hogy még korántsem vagyunk a végén. A mobilról frissített státuszüzenet vagy kommentelés csak csepp lesz a tengerben.

„Közösségi fogyasztás”

Csoportos vásárlás: Nem kizárólag mobilos kérdés, de mivel a korábbi pontok jelentős része szólt virtuális és fizikai javak vásárlásáról, fogyasztásáról, ide kívánkoznak a csoportos, „közösségi” vásárlást lehetővé tévő szolgáltatások, mint a Groupon. A cég lehetővé teszi a vele szerződő üzleteknek, szolgáltatóknak, hogy jelentős kedvezményeket ajánljanak fel a Groupon felhasználóinak. A kedvezmény csak akkor válik érvényessé, ha előre meghatározott (de nem nyilvános) számú felhasználó vásárolja meg az adott kupont. Ha nem jön össze az elegendő vásárló, akkor természetesen nem kell kifizetni a kupont sem, így a kockázatok mindkét fél számára korlátozottak.

„Local reviews”: Ha a fogyasztók végül eljutnak az adott üzletbe, étterembe, kávézóba, rögtön értékelhetik is a helyet az erre szolgáló platformokon (pl. Yelp vagy a napokban indított Google HotPot). Az értékelések és összehasonlítások, kiegészülve a közösségi interakciókkal, személyre szabott keresést és ajánlásokat tesznek lehetővé, könnyebben találunk olyan helyet, ahová a barátaink szerint érdemes eljutni, vagy elkerülhetünk olyanokat, amelyek feltehetően nem felelnek meg az ízlésünknek.

Ezzel körbe is értünk, hiszen mindez már szorosan kapcsolódik a geolokációs szolgáltatásokhoz, amelyekben az egyik legfontosabb aspektust szintén a személyre (és természetesen az aktuális helyszínre) szabott ajánlások jelentik. Lám, hiába igyekeztem minél szűkszavúbban írni minden területről, így is igencsak terjedelmesre sikeredett ez a poszt, pedig simán lehet, hogy kihagytam nagyon fontos dolgokat is. A kommentekben jöhetnek a kiegészítések.

Update

Habár eredendően a mobilinternetes lehetőségek sokkal szűkebb körét szerettem volna sorra venni, a lista egy-két tippnek köszönhetően tovább bővült újabb funkciókkal, amik legalább olyan stimuláló erővel bírnak a szoftverfejlesztésekre, mint a már ott szereplő területek.Ezeket is érdemes megemlíteni, bár nem feltétlenül követel magának helyet mindegyik a mobilinternetes térképen.

Távirányítás: Az érintőképernyő a többféle vezeték nélküli kapcsolódással ideális távirányítóvá teszi a mobilkészülékeket. Egy okostelefon simán lehet egy házi médiarendszer vezérlőközpontja, az iPad pedig elérhető árú és sokoldalú kontrollerként egészen új távlatokat nyitott például az elektronikus zenében is (ki is nyírta a piacon lévő érintőképernyős, high-end kontrollert, a JazzMutant Lemurját). Sőt, a legnagyobb autógyártók igyekeznek is olyan tulajdonságokkal felvértezni a jövő autóját, amelyek önmagukban egy mobil számítástechnikai eszközzé teszi a járműveket, így akár az autónk minden funkcióját is irányíthatnánk a telefonról, legalábbis ami a riasztó, rádió kezelését, vagy akár a gyújtást illeti (a kormányt és a gázpedált talán érdemes megtartani a mostani formájában). 

Üzleti alkalmazások: A Blackberry email-kezelésén túl is van kifejezetten üzleti felhasználókra szabott alkalmazás. Nem a bluetooth kapcsolaton keresztül vezérelhető PowerPoint prezentációról van szó (mert ehhez nincs szükség okostelefonra), hanem például olyan megoldásokról, mint a Sybase által fejlesztett, kifejezetten sokat mozgó sales-esek számára hasznos, teljes körű mobilos hozzáférés az SAP CRM rendszeréhez. (a tippekért köszönet Beának).

Játék, szórakozás, bögészés és egyéb alkalmazások: Annyira triviális, hogy ki is felejtettem az első verzióból, pedig épp a minap alakult ki egész érdekes polémia itt, a DotKomon a mobilvilág és a játékipar kapcsolatáról. A legtöbbet használt alkalmazások jelentős része nyilvánvalóan az "unaloműző" kategóriából kerül ki, és persze egy csomó minden kis életszervezési apróság is elérhető az alkalmazások között. Ezek ha nem is kizárólag az okostelefonok sajátjai, de kétségtelenül magasabb színvonalon és szélesebb funkcionalitással működhetnek a legújabb készülékeken. Az igazi lényeg viszont az online játékok elterjedésének kérdése.