Bár volt már róla szó, néhány érdekes szempontot erejéig még érdemes foglalkozni a Nokia új stratégiájával. Az előző posztban csak a Nokia szemszögéből írtam a lehetséges forgatókönyvekről, a vállalat viszont nem szólótáncot mutat be, az egész történetet igazán érdekessé tévő nagyvállalati tangó szereplőit pedig egy nagyon fontos szempont fűzi össze: a más területeken elért sikereiket egyelőre nem tudták átmenteni az okostelefonok és a táblagépek piacára. A jövő pedig nagyban függ a Nokia mostani stratégiaváltásától.

Nem szabad elfelejteni (és a kommentek között is többször előkerült szombaton), hogy a Meego a Nokia és a fogyasztói elektronikából kiszoruló Intel közösen vállalt gyermeke. A Nokia számára így nem olyan egyszerű elvetni a projektet, az Intelnek pedig talán ez az egyetlen igazi lehetősége, hogy elfogadható időn belül meghatározó szerepet vállaljon a mobilpiacon. Lehet, hogy ez az esély is inkább csak illúzió.

A szerelmi háromszög azzal válik teljessé, ha felidézzük, hogy a Microsoft és az Intel hosszú, gyümölcsöző kapcsolatának a PC-piacon alig egy hónapja szakadt vége látványosan, még sürgetőbbé téve az Intel számára, hogy megújuljon a fogyasztói szegmensben (erről már korábban volt szó a DotKomon). A Microsoftnak szintén létfontosságú lehet, ha a Nokiával tudna szövetkezni, és a Windows Phone idővel elsődleges platformmá válna a finn gyártó kínálatában - a pletykák szerint erre jó esély kínálkozik -, ami beárnyékolná az Intel amúgy is karcsú reményeit.

Lesz-e tablet?

Az is valószínű, hogy nem elég az okostelefonokra koncentrálni, nem véletlen, hogy a Nokia szinte összes közvetlen versenytársa belép a táblagépek formálódó piacára (ahonnan eddig a Microsoft és az Intel is kiszorult). A Nokia korábbi mobilon kívüli kísérletei értékelhetetlenek voltak, mint például a másfél évvel ezelőtt piacra dobott 3G netbook, ami szinte nyomtalanul süllyedt el a kínálatban. A kudarc oka ugyanaz, ami a legfontosabb jövőbeli kockázat is: a tablet nem mobil, hanem PC, nem kommunikációra, hanem tartalomfogyasztásra való eszköz.

A táblagépek értékesítése egészen más csatornákon zajlik, mint a mobiloké, a Nokia kapcsolatai a mobilszolgáltatókkal itt semmit nem érnek. Másfelől egy tablet sikerét alapvetően befolyásolja a mögötte húzódó „ökoszisztéma” gazdagsága, a fogyasztóknak kínált speciális tartalom mennyisége. A Nokia számára jóformán ismeretlen ez a terep, hiába deklarálta 2009 végén, hogy a világ egyik legnagyobb multimédiás szórakoztató hálózatát szeretné megalkotni, ennek jóformán semmi nyoma. A piacon viszont elérhető olyan platform, ami ezt a kérdést azonnal megoldaná, és nem a Microsoftnál.

A tabletek között a Windowsnak szinte semmi nyoma, legalábbis a potens versenyzők terén, ráadásul belső politikai birkózás eredményeképpen a táblagépekre nem a sokak szerint alkalmasabb Windows Phone 7-et, hanem az asztali gépeken futó Windows 7 módosított verzióját szánják. Nem véletlen, hogy a Microsoft partnerei elfordultak a cégtől, és a Nokia számára is komoly csapdákat hordozhat a Microsoft döntése.

A kétségbeesés erőteljes lépéseket szül

A Nokia helyzetét egyébként jól szemlélteti, hogy Stephen Elop egy belső memóban a vállalatot a lángok jelentette biztos halál elől inkább az ismeretlenbe vetődő emberhez hasonlította (nem véletlenül adtam az előző posztnak "A Nokia utolsó esélye" címet). A döntés egyáltalán nem egyszerű, és nem is teljesen egyértelmű, hogy a bajból a Microsoft az egyetlen kivezető út, bár kétségtelenül ez a legvalószínűbb forgatókönyv.

Eközben persze Intel Atomra épülő, Meegót futtató készülékekről is pletykálnak, és ne felejtsük el teljesen a „build, catalyse or join” („építs, katalizálj vagy csatlakozz” - Elop szerint ez a Nokia előtt álló döntés) harmadik tagját, azaz az Androidot sem. Főként mivel Elop korábban kifejezetten hangsúlyozta, hogy több platformban gondolkodik, akár még valami egészen extrém kombináció is kisülhet a dologból.

A legfrissebb találgatások szerint Elop feltett szándéka, hogy „virtuális székhelyet” hozzon létre a Szilícium-völgyben, részben a menedzsment és egyéb központi funkciók számára, de olyan fejlesztéseket is áttelepítene, mint például a Meego munkálatai. Ha ez igaz, akkor talán mégsem közeledik a végéhez a Meego-kísérlet, bár az is lehet, hogy a cég csak az amerikai fogyasztókhoz és a Microsofthoz akar fizikailag is közelebb kerülni.

Az mindenesetre bizonyos, hogy a részvényárfolyam még optimistább hangulatról árulkodik, mint pénteken, a grafikonon végleg elszaporodtak a vételre buzdító jelek, az árfolyam pedig tegnap kitört a sávból, és ma is valamivel a sáv széle felett forog.

Péntekig már hanyagolom a találgatásokat és pletykákat, majd a konkrétumok ismeretében - ha lesznek egyáltalán -, foglalkozhatunk megint a finnek jövőjével. Az igazi értékeléssel pedig biztosan várnunk kell még legalább pár évet.