Pár önkényesen kiválasztott ábra alapján a Blackberry 2015 legelején pont úgy fest, mint a Nokia közvetlenül azelőtt, hogy a Microsoft megvette a készülékgyártását. Közeleg a Blackberry nagy "Nokia-pillanata"?

Véget ért a szabadság, túl vagyok az első munkanap sokkján is, de még mindig a Nokia-Microsoft sztori foglalkoztat. Érthető, a Dotkom történetének legnagyobb "kapása" volt (és jól mutatja a szerencsémet, hogy épp akkor jött, amikor a hasamat süttettem). Rengeteg érdekes kérdést lehet még feszegetni.

Mennyire kemény a testbeszéd... Nem szívesen ráznék kezet Ballmerrel semmilyen ügyben.
(Forrás: Nokia)

Egy pompás horvátországi nyaralás(sorozat) derekán tartok éppen, értelemszerűen nem is terveztem, hogy blogolok. De emellett nem lehet elmenni szó nélkül: a Microsoft tényleg megveszi a Nokia készülékgyártását. Pont, ahogy korábban írtam (a linkbeszúrást nem támogatja a blog.hu iPaden, de a fentebb jelzett okoknál fogva most nem stresszelem magam rajta, linktelen poszt lesz).

Update: bepótoltam a linkeket:

• Nem is akar telefont gyártani a Nokia?
• Ezért venné meg a Nokiát a Microsoft

Nagy elemzést nem fogok most rittyenteni, megteszik az elemző barátaim az Investor.hu hasábjain. A lényeg annyi, hogy a Nokia kap egy valag pénzt (5,4 milliárd eurót) a pénzégető mobilgyártásáért, jelentős részét épp azokért a szabadalmakért, amikről korábban írtam. Ez azt is jelenti, hogy a Microsoft a Nokia teljes (deal előtti)  kapitalizációjának mintegy felét fizeti azért a készülékdivízióért, aminek a működési értékét nagyon sok elemző kerek nullával szerepeltette a modelljében.

Az eredmény: 47 százalékos emelkedéssel nyitott a Nokia Helsinkiben. Azaz a piac úgy ítéli meg, felszabadult az a bizonyos részvényesi érték, amire a KBC Equitas ügyfeleinek küldött kereskedési ötletünket is alapoztuk (kerek 3 hónap alatt több mint 50 százalékot kerestünk az ötleten a jelenlegi állás szerint).

Hosszasan lehetne még boncolgatni ezt az ügyet, majd meg is teszem, de most inkább ugrok egy nagy seggest a tengerbe.

Amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan is befellegzett az okostelefon "boom" aranykorszakának, hiába várnák el a befektetők, hogy a piac élharcosai negyedévente sok százmilliós nagyságrendben szórják ki a gigantikus profitokat hozó csúcskészülékeiket. Az egészet magába foglaló mobilinternet-történetnek persze távolról sincs vége, csak új fejezet nyílik benne: a készülék "commodity", alapvető árupiaci tömegtermék lesz, igazán nagy befektetési lehetőségekért pedig a hálózati infrastruktúra, illetve online tartalmak és szolgáltatások irányában kell kutatni.

Forrás

Ma reggel óta tény, hogy a Nokia kivásárolja a Nokia Siemens Networksből a Siemenst, összesen mintegy 1,7 milliárd euróért. Érdekes fejlemény, biztos voltak, akik így számoltak, de nem ez volt az alapforgatókönyv. A piaci reakció is ennek megfelelő volt, 10 százalékot nem szoktak részvények ugrálni mindenki által várt bejelentésekre.

De miért örültek meg a befektetők ennyi pénz eltapsolásának?

A Microsoft és Nokia együttműködésének elején 2011-ben azt írtam, hogy ez volt a Microsoft legolcsóbb akvizíciója, hiszen nem kellett ténylegesen megvennie a Nokiát, „csupán” jókora nagyságú marketing és egyéb támogatás mellett szinte teljesen rákényszerítethette a saját akaratát a finnekre. Azóta is tartottam a véleményemet, de a WSJ tudósítása alapján Redmontban mégsem gondolják feleslegesnek megvenni a finneket, a hírek alapján egészen közel jártak a tárgyalások az üzlet nyélbe ütéséhez, „csak” az árban nem sikerült megállapodni (de akkor miben igen?)

Óriási ilyenkor a csábítás, hogy az ember belekapaszkodjon a jól megszokott álláspontjába (amivel tőzsdén igen tekintélyes buktákat lehet összehozni), ezt elkerülendő kényszerítem magamat, hogy az ellenkezőjére koncentráljak: miért hatalmas ötlet megvenni a Nokiát?

Még jó, hogy félig kész volt ez a poszt a Huawei hír kapcsán, épp csak át kellett írni egy kicsit. Eredetileg az volt a címe, hogy "Miért akarná megvenni bárki a Nokiát?".

Nemrég lamentáltam azon, hogy a technológiai szektor - ezen belül is a chipgyártás - teljesítménye milyen szorosan meghatározza a világkereskedelem, vagy legalábbis a légiszállítmányozás alakulását. Most itt egy újabb hasonló eset: a Businessweeknek nyilatkozó elemzők egyöntetűen azt várják, hogy az előttünk álló hetekben, hónapokban érkező nagy kütyüdömping az iPhone 5-től a Nokia Lumiákon át az Amazon Kindle-ig és a Microsoft Surface-ig alapos lendületet ad majd a FedEx, UPS és DHL nevével fémjelzett légiszállítási üzletnek.

Afrikáról nem éppen az IT-szektor jut eszünkbe, pedig tech szempontból legalább olyan érdekes a kontinens, mint a szafaris természetfilmek, már persze nem úgy, ahogy a Szilícium-völgybeli űrtechnológia, hanem a maga módján. A minap zseniális cikkre hívták fel a figyelmemet (köszi, Balázs!), ami az egész mobil-, illetve okostelefon-sztoriról lehengerlően más képet mutat afrikai szemszögből, mint ami a mi kis európai(szerű) agyunkban él, és pláne fényévekre esik attól a felfogástól, ami az amerikai tech szektorból áramlik felénk.

Ők milyen technológiát használnak majd, ha felnőnek?

A "Nagy Nokia Hét" zárásaként hétvégén írtam egy terjedelmesre sikerült elemzést az új stratégia következményeiről és a Nokia kilátásairól. A teljes anyag a Portfolio.hu-n olvasható, itt nem szeretném megismételni, inkább csak kiegészíteni pár gondolattal. Az egyik legfontosabb következtetés persze már ott figyel a cikk címében: a Microsoft olyan megállapodást kötött a Nokiával, mintha megvásárolta volna a finn céget, csak épp nem kell az akvizíció árnyoldalaival is foglalkozni. Például tök mindegy neki, hogy a Nokia képes-e nyereségesen működni, egészséges növekedést felmutatni. A Nokia pedig a következő körből kimarad, és később is csak hatos dobással mehet tovább.